A középkor jövőképei
Izgalmas cím, ugye? Szerintem is. Mit vár az ember egy ilyen címtől? Természetesen azt, hogy megtudja, milyen volt a középkori ember jövőképe. Nem tudtam meg.
Biztosan bennem van a hiba, valószínűleg rossz volt a megközelítésem, ugyanis magamból kindulván - mivel engem ilyen kérdések érdekelnének - olyanokra vártam választ, mint például milyen lesz az élet x évszázad múlva? Hogyan fognak akkor élni az emberek? Nos, ilyesfajta kérdések a középkori embert nem foglalkoztatták, viszont számomra az sem derült ki, hogy milyen jövőképek foglalkozották akkoriban az embereket.
Biztosan bennem van a hiba akkor is, amikor azt mondom, hogy a könyvből - ami tulajdonképpen egy füzet - szinte semmit nem értettem. Ez azért van, mert nem vagyok elég művelt, és amikor olyan mondatokat olvasok, hogy "a szeretet, mint főparancsolat lényege a jövő alakításában való tevékeny részvétel, amely a bottom-up struktúra révén a közösség minden tagjának bevonásával, participatív módon valósulhat meg", akkor legszívesebben világgá futnék.
Előnye azért van a könyvnek. Jó, átfogó képet ad a különféle filozófiai irányzatokról (már akinek van türelme elolvasni), mint például: epikureizmus, gnoszticizmus, sztoicizmus, Szent Ágoston gondolatai, a Biblia értelmezése stb. Csak annyira bölcsészes a stílusa, hogy az valami borzasztó.
A füzet egyébként a MTA-BKÁE Komplex Jövőkutatás Kutatócsoport Füzetek 4. darabja, két tanulmányt tartalmaz, egy hosszabbat Gervai Pál és Trautmann László tollából (A középkori filozófia jövőképei c.) és egy rövidet, Fridrik Szabolcs és Szél Bernadett művét (A középkori ember jövőorientáltsága c.).
A sorozatban, a hátoldalon olvasható információk szerint kiadták már az Ókori jövőképek és jövőkutatás a vállalati gyakorlatban c. művet is. Olvasta valaki?
Utolsó kommentek