Olvasóblog

Kertész István: Ókori hősök, ókori csaták

Sosem hittem volna, hogy egy hadi tudományokkal foglalkozó könyv le tud majd egyszer kötni, sőt, szinte letehetetlen lesz. Kertész könyve elérte nálam ezt.

A címéből azt hiszem nyilvánvaló, hogy az ókorban járunk, méghozzá olyan hősök lábanyomában, mint Miltiádész, Leonidasz, Themisztoklész, Nagy Sándor, Demetriosz, Phürrosz, Hannibál és Scipio Africanus Maior. Kertész meg is indokolja, miért éppen őket választotta, és miért maradt ki például Julius Caesar. Az ok egyszerű: egy folyamatos történetet akart felépíteni, a perzsa háboróktól kezdve a II. pun háborúig. Az események és a hősök időrendben követik egymást, egymás haditetteit egészítik ki, vagy követik őket, ahogy a történelem diktálta.

Az író stílusa nagyon olvasmányos. Ez talán annak is köszönhető, hogy a bevezetőben elmondja, a könyvet elsősorban azoknak a középiskolásoknak szánja, akik többet szeretnének megtudni a fent nevezett személyekről annál, mint ami az iskola történelemkönyvben van. Vajon hány ilyen diák lehet?

A könyv nagy erénye tehát az olvasmányosság. Másik erénye az izgalom, bár természetesen mindegyik csatának tudjuk a kimenetelét. Harmadik erénye a sok rajz és fotó. Szinte minden oldalra jut belőlük. Nagyon utálom, mikor egy ismeretterjesztő műben képekre már nem telik. Erről itt szó nincs. Nem csak a csaták helyszíneinek mai állapota látható, vagy régészeti emlékek, de - ezek tetszettek nekem különösen - rengeteg egész oldalas színes rajz szinte mindegyik hadsereg egy-egy harcosáról. Pl. spártai nehézfegyverzetű gyalogos, makedón nehézfegyverzetű lovas bronzpáncélban és hosszú lándzsával /meg persze lóval :) /.

Külön megemlíteném a sok-sok térképet. Rögtön a belső borítón az ókori Görögországnak egy olyan részletes térképe, amilyet még sose láttam. A Thermopülai-szoroshoz szinte nagyító kellett, hogy megtaláljam...

Egy szó mint száz, az idei év eddigi legjobb választása volt ez a könyv. Azért a végére egy jó tanács: ha szeretsz étkezések közben olvasni, mint én, és érzékeny a gyomrod, akkor Rodosz szigetének ostromát ne akkor olvasd el, amikor eszel.