Woody Allen: Lelki jelenségek vizsgálata
Micsoda véletlen egybeesés! Megtaláltam a Fforde könyv alapötletét! Persze az is, lehet, hogy nem.
Woody Allen munkásságával kapcsolatban vegyesek az érzéseim. Van, amelyik művét szeretem (legyen az film vagy könyv), van amelyiket nem. Hogy csak a legutóbbi filmjeit hozzam fel példaként, a Füles tetszett, a Vicki, Christina, Barcelona egyáltalán nem.
Ezzel a humoreszk-gyűjteménnyel is így vagyok. Némelyik tetszett, némelyik nem. A legtöbbjét túl hosszúnak találtam, rövidebb több lett volna. Az Őrült meséje kicsit E. A. Poe-sra sikerült, de ez nem baj, mert így ez lett a kedvencem a könyvből, pedig igazából semmi humoros nincs benne.
Viszont miért írtam a bevezetőben, hogy megtaláltam a Fforde-könyv alapötletét? Azért, mert A Kugelmass-epizód éppen arról szól, amiről a Jane Eyre-eset. Egy ember be tud menni egy könyvbe, ott a tevékenysége rögtön feltűnik a könyvet olvasónak és ki is tud hozni szereplőt a könyvből. Hogy Fforde vajon lopta az ötletet Allentől vagy csak neki is eszébe jutott? Plagizálás ez egyáltalán?
Olvasd el mindkettőt, és dönts magad.
Utolsó kommentek